Sziasztok! :) Ez életem első blogja, hirtelen felindulásból kezdtem írni szóval nem is biztos hogy folytatom! :D
De ha esetleg tetszik ez a szösszenet jelezzétek! :)
~Meg voltam lepődve, amikor rájöttem, hogy van, aki nem szeret. Nem értettem, hogy amikor senkinek nem ártok, kedves vagyok - akkor miért vannak olyanok, akik utálnak? Aztán rájöttem, hogy igazán az számít, hogy a számomra fontos emberek mit gondolnak.
- Halley E.
-Nathaniel ne most!-ordítottam ki bátyámnak, mert csak nem akarta abbahagyni az ajtóm csapkodását.
-De ez fontos Halley! Kérlek, segítened kell!Tudom, hogy nem vagy jó hangulatban viszont nekem ez fontos!-fogta könyörgőre a bátyám.
-Mi az?!-kérdeztem szipogva mikor kinyitottam az ajtómat.-Értem én,hogy nem ez életed legjobb napja viszont te annyira aranyos,kedves,okos...
-A lényeget Nate-morogtam az orrom alatt.
- 2 óra múlva lenne egy meghallgatás, dobost keresnek egy híres bandához és nem tudom mibe menjek na meg elkélne a támogatás. Mivel percek teltek el én meg csak néztem, mint borjú az új kapura, megszólalt.
-Istenem, hogy mindent úgy kell kinyögnöm.Segítenél ruhát választani és el jönnél velem?
-Azt akarod, hogy felöltöztesselek?Hány éves is vagy?!-kuncogtam először a nap folyamán.Erre Nate is elmosolyodott.-Te is tudod, hogy nagyon jó az ízlésed és mint mondtam ez nagyon fontos szóval ha neked úgy jó akkor igen azt akarom hogy "felöltöztess", amúgy meg 20 2 hét múlva szóval kezdhetsz ajándék után keresgélni.-nevetett fel és kacsintott.
~
-Biztos jó leszek így?-kérdezte már sokadszorra a bátyám.
-Igen Nate biztos, de ha mégse most már mindegy, mert úgy is te jössz mindjárt.Egyébként ez melyik banda is?
-Ó, nem mondtam még?-vigyorgott, mint a tejbetök.Mivel egy fejrázás volt erre a válaszom, ezért tartott egy kis hatásszünetet.
-One Direction!Én meg nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek...
